Hogyan modellezik a klímaváltozás gazdasági és társadalmi hatásait?

Fontos, hogy az éghajlatváltozás mellett a jövőben várható gazdasági és társadalmi hatásokat is tudjuk. Ehhez első lépésben az éghajlatváltozást és hatásait kell megismernünk, ezt nevezzük klímamodellnek is. Ekkor például a hőmérséklet emelkedést, változó csapadék mennyiséget, viharos napok számát, stb vizsgáljuk. Ezeket a hatásokat tudományos eszközökkel egyre pontosabban meg lehet határozni. A modellezést fizikai és kémia paraméterek alapján végzik. 5 féle alap modellt készítenek: felszíni, óceáni, levegőkémia, bioszféra és légköri modellt. Az 5 modell összekapcsolásával pedig elkészül a klímamodell.

Az 1970-es évektől a modellekben két fő paramétert a csapadék mennyiségét és a CO2 tartalmat vizsgálták, mely 1980-tól újabbakkal egészült ki. A bővülő paramétereket az alábbi ábra mutatja. A becslések pontossága így évről évre nőtt.

Ahhoz hogy a társadalmi és gazdasági hatásokat is elemezzük, tudnunk kell, hogyan reagál a változásokra a gazdaság a társadalom a pénzpiac és további szempontok is. Ezért az éghajlatváltozással párhuzamosan és arra alapozva, különböző társadalmi és gazdasági forgatókönyvek készülnek, melyek ezeket a szempontokat integráltan vizsgálják. A becsléseket itt már projekcióknak nevezzük. Fontos tudni, hogy ezek nem előrejelzések, hanem gazdasági, regionális, környezeti valamint globális szempontok alapján készített alternatív forgatókönyvek. Tehát azt ez esetet mutatják be, ami egy feltételezett út hosszútávú eredménye egy referencia időszakhoz képest. A használt referencia időszak jelenleg 2000-ig vagy 2005 –ig tartó állapot.

A grafikon 4 féle esetet mutat. A két szélső a pesszimista és optimista becslés. Optimista amikor azt feltételezzük, hogy a klímaváltozás okait meg tudjuk szüntetni és a globális felmelegedés megáll már 2021-ben (RCP2.6 az alábbi grafikonon) Minden RCP mellett látható a becsült átlaghőmérséklet változás nagysága is. Pesszimista becslés az, amikor nem történik kedvező változás és minden marad a növekedés állapotában. Ekkor a hőmérséklet emelkedés nem áll meg a növekvő CO2 kibocsátás hatására. Ez az eset az RCP8.5. A grafikon jól mutatja mindkét szélsőértéket. Az RCP6 amikor pl. egy háborús ok miatt megáll a gazdasági élet (termelés, kereskedelem, társadalmi élet) így a CO2 kibocsátás is, de párhuzamosan gazdasági és társadalmi válság is jelentkezik. Az RCP4.5 pedig az az eset, ami a 2015-ben Párizsban a globálisan meghatározott 2 oC –os átlaghőmérséklet emelkedés esetén várható. (ma már az 1,5 oC elérése a cél!) Jelenleg ezzel a becsléssel számolunk globálisan. Azt azonban tudnunk kell, hogy a 2 oC feletti hőmérsékletemelkedés már nagyon jelentős változást okoz az élőlények számára, így számunkra is.

Tan Attila
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő
2021-11-11