Klímaváltozás hatásainak felismerése és története napjainkig. II. rész (1990-2012)

A zoldgazdasag.eu weblap bevezetéseként a klímaváltozás felismerésének folyamatát és történetét mutatom be napjainkig. Célom az, hogy pontosan lássuk azt, hogy az ember mit tett annak érdekében, hogy ez a negatív folyamat változzon.  Folytatom a 2021-10-….-én megjelent I. részt.  (I. rész linkje) Az emberiség felismerte, hogy baj van. Tesz annak érdekében, hogy a Föld élhető maradjon az élőlények, köztük az emberi faj számára is. A következőkben az 1990- től 2012-ig tartó időszakot mutatjuk be. 

1992-ben Rio de Janeiróban elkészül az első ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény, mely 1994-ben lesz hatályos. A klímaváltozással kapcsolatban kimondják a közös, de megkülönböztetett felelősség elvét, mely szerint a fejlett országoknak nagyobb a felelősségük, ezért anyagilag is támogatniuk kell a fejlődőket. Létrehozzák a legfőbb döntéshozó szervet a COP –ot (Részes Felek Tanácsa), mely mostantól minden évben összeül. (2021 novemberben lesz a COP 26. ülése) Ez mellett a fejlett országok vállalták, hogy a CO2 kibocsátásuk, 2000 re nem haladja meg az 1990-es szintet. De ez jogkövetkezmény nélküli vállalás volt. Létrehozzák a GEF-et (Globális Pénzügyi Alap) a fejlődő országok felzárkoztatására. A fejlett országok ekkor már megkezdték a kibocsátásuk csökkentését a fejletlenek pedig még növelhették azt. 

1995 ben a COP1 tanácsa megkezdi az első komoly kötelezettség vállalási időszak feltételeinek kidolgozását. Ennek eredménye a Kyotoi jegyzőkönyv, mely 2005-ben lép csak hatályba!!! Ennek oka, hogy a fejlett országok és a legnagyobb CO2 kibocsátók gazdasági és politikai okok miatt évekig egyeztettek a feltételekről.  Ez volt az első kötelezettség vállalási időszak melyet 2008-2012 átlagában kellett teljesíteni. A fejlett országok az 1990–es bázisévhez képest 5%-os, az EU pedig 8 % -os CO2 kibocsátás csökkentést vállalt. Hazánknak az EU-n belül 6% -os csökkentést kellett teljesítenie.

Magyarország üvegházhatású gáz kibocsátásának alakulása, komponensenként 1985 től 2019 ig.

forrás: National Inventory Report for 1985-2019 – Hungary

A Kyotió egyezmény ez mellett bevezette a nemzetközi emisszió kereskedelmet vagyis az országokra vonatkozó kibocsátási kvótát és együttműködést , kibocsátás nyilvántartást írt elő az összes ország részére.

2005-ben a COP11 tanácsán megkezdődik a 2. kötelezettség vállalási időszak előkészítése, mely 2013-2020-ra vonatkozik. 2006-ben Tony Blair brit miniszterelnök felkérésére Sir Nicholas Stern, a Világbank volt vezető közgazdásza, az angol kormány pénzügyi tanácsadója elemzést készített a klímaváltozásról. A jelentés áttörés volt. Közgazdasági eszközökkel is értékelte a klímaváltozást. Rámutatott arra, a világgazdaságra néző legnagyobb kockázat a klímaváltozás. A korai szakaszban történő megelőzéssel nagyobb hatékonysággal és 10 szer kisebb költséggel lehet megelőzni a későbbi költségeket. Stern 2006-ben kiemelte, hogy akkor elegendő lenne a GDP 1-1,5 százalékát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fordítani.

„Ha a káros hatások és kockázatok szélesebb körén alapuló becslést végzünk el,
akkor a becsült kárérték később elérheti a globális GDP 20%-át és e fölé is emelkedhet”

2007-ben megjelenik az IPCC 4. jelentése és a következő ajánlásokat adja: 2050-ig a felére kell csökkenteni a globális kibocsátást. 2020 –ig meg kell állítani a kibocsátás növekedést és ez legyen a csúcs év. A fejlődő országok is kezdjék el a CO2 kibocsátás csökkentését. A tárgyalások ekkor megakadnak a gazdasági érdekek miatt. Az egyik ok, hogy a fejlődő országok még növelhették a kibocsátásukat, míg a fejlettek már nem. 2012 ben Dohában megtörténik a Kyotoi egyezmény módosítása. Megállapodnak a 2. kötelezettség vállalási időszakról 2013-2020 ra vonatkozóan a már elfogadott kötelezettségek mellett. Áttörő megállapodás nem történik, pedig további drasztikus kibocsátás csökkentésre lenne szükség.

Eredmények összesítése: Milyen mértékben változott a légkör CO2 tartalma az áttekintett időszak évei során?

Évszám Klímapolitikai esemény CO2 tartalom (ppm)
1896  Kimondják, hogy az ember a tevékenysége által valószínűsíthetően befolyásolja a Föld éghajlatát 294 
2012  Doha. II. kötelezettség vállalási időszak elfogadása 2013-2020-ig  391
Tudósok szerint a globális hőmérséklet + 2 oC os emelkedéséhez, 450 ppm CO2 koncentráció szükséges. Ha a tendencia folytatódik akkor 15-20 éven belül ez megvalósul.   450

Forrás

A cikket folytatjuk a jövő héten
2021-10-…………

 

Összeállította:
Tan Attila
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő

 

A felhasznált források a képeknél jelölve, ill. alább megadva:

  • Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat: Éghajlatpolitika előadás, Baloghné Gaál Zsófia
  • Nemzetközi klímapolitikai együttműködés. Magyarország részvétele és feladatai – 2013 – Faragó Tibor
  • https://www.co2.earth/co2-ice-core-data