Klímaváltozás hatásainak felismerése és története napjainkig. I. rész (1896-1990)

A zoldgazdasag.eu weblap első cikkeként fontosnak tartom, hogy a klímaváltozás és a zöldgazdaság megismeréséhez az alapok bemutatásával, és a valóság feltárásával kezdjünk. A médiából tudjuk, hogy a klímaváltozással kapcsolatban a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Ez már általános hírnek számít, melyet kezdünk megszokni és lehet, hogy lassan figyelmen kívül is hagyjuk, mert a napi rutin tevékenység mellett erre már nem jut figyelmünk. Pedig jelentős a baj, melyet a tudós világ közvetít is felénk, de az életünkbe bejövő zajok miatt mindezt nem halljuk.

A következőkben a klímaváltozás felismerésének folyamatát és jelenlegi adatokat mutatom be. A változás következménye, hogy teljes életmód és fogyasztói szokás változtatásra lesz szükség már a nagyon közeli jövőben. Ehhez próbálok egy alapvető megértést adni.

Az emberiség felismerte, hogy baj van.
Tesz annak érdekében, hogy a Föld élhető maradjon az élőlények,
köztük az emberi faj számára is.
Csatlakozni és segíteni kell azoknak, akik ezt már régen képviselik és tesznek érte.

Nézzük meg a klímaváltozás felismerésének főbb állomásait.
Ez első kérdés az, hogy mitől származhat a mostani felmelegedés, ez természetes vagy emberi hatás? Azt hogy biztosan az ember az okozó, ezt a 2021-es IPCC jelentés mondta csak ki konkrétan. Addig ez csak feltételezés volt. A probléma az, hogy az utolsó pillanatokban vagyunk, amire ezt mindenki elismerte. De nézzük, meg milyen lépéseken át lett ez egyértelmű számunkra.

A klímaváltozás elleni tevékenység első nagy lépése az volt, hogy Svante Arrhenius svéd fizikus 1896 ban felismerte, hogy az ember a tevékenysége által valószínűsíthetően befolyásolja a Föld éghajlatát. ő vizsgálta az elsők között a légkör szén-dioxid (CO2) koncentrációját is. Fontos szempont volt, hogy az egyes országokban már gyűjtötték a meteorológia adatokat, melyeket 1873-tól nemzetközi szinten is összesítettek. Majd 1938-ban Guy Stewart Callendar, angol mérnök – feltaláló mutatta be, hogy a globális felmelegedés a foszilis tüzelőanyagok hatására indult el.

1958 ban létrehozzák Hawaii szigetén a Manua Loa Obszervatóriumot, ahol megkezdődött a légköri szén-dioxid mennyiségének folyamatos mérése. Napjainkban is a központ biztosítja a globális referencia adatot a CO2 légköri tartalmáról.

1965-ben L.B.Johnson az USA akkor elnöke kimondja, hogy a foszilis anyagok elégetése következtében már megváltozott a légkör állapota. Majd 1972 –ben Stockholmban megtörténik az első konferencia az emberi környezetről. Itt már elismerik, hogy egyes környezeti hatások átlépik az országhatárokat, és a kormányoknak kötelességük figyelni a tevékenységeikre. Az éghajlatváltozás miatt megegyeznek a légköri összetevők méréséről és hosszútávú globális trendek megfigyeléséről. 1979 Genfben éghajlatváltozási világkonferencián megállapodnak a kutatások támogatásáról és hatékonyabb nemzetközi együttműködést kezdeményeznek.

A 1989 ben hatályba lép a Montreáli Jegyzőkönyv amely az ózont bontó halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) kibocsátásának korlátozására jött létre.

Az ENSZ és a klímavédelem történetében volt az első nagy siker.
Mintegy 197 tagállam állapodott meg a CFC gázok
(hétköznapi nevén hajtógázok) csökkentéséről.

1985 –ben kijön az első jelentősebb kutatási eredmény, melyet Bert Bolin svéd meteorológus által vezetett kutatócsoport ad ki. Később ő lesz a klímaváltozással összefüggő kutatásokat összesítő és döntést előkészítő szervezetnek a vezetője. Ez az IPCC, melyet 1988 ban hoz létre az ENSZ (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület). 1990-ben kijön az IPCC első jelentése. Az IPCC célja, hogy a klímaváltozással összefüggő kutatásokat összesítse és jelentést készítsen. A jelentések politikától, gazdasági és hatalmi érdekektől mentes döntéselőkészítő anyagok, melyek a világ vezetői számára készülnek.

Eredmények összesítése: Milyen mértékben változott a légkör CO2 tartalma az áttekintett időszak évei során?

Forrás

A cikket folytatjuk a jövő héten.
2021-10-27

Összeállította:
Tan Attila
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő

A felhasznált források a képeknél jelölve, ill. alább megadva:

• Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat: Éghajlatpolitika előadás, Baloghné Gaál Zsófia
• Nemzetközi klímapolitikai együttműködés. Magyarország részvétele és feladatai – 2013 – Faragó Tibor
• https://www.co2.earth/co2-ice-core-data