Költségcsökkentés és klímavédelem felelős hulladék gazdálkodással
Bevezető kérdés: Tudok –e költséget csökkenteni a hulladékaim célszerű felhasználásával?
Bármely gazdálkodó szervezetnél keletkező hulladék elszállítása egyre nagyobb költséggel jár. A megtakarítás pedig a mai időszakban igen kiemelt szempont. A jelenlegi energia helyzet mellett nézzük meg, hogy egy jól szervezett hulladék hasznosítási körfolyamat milyen módon befolyásolhatja, ill. csökkentheti egy termelő vagy bármely gazdálkodó szervezet kiadásait.
További szempont a klímaváltozás érdekében tett intézkedés is! Erről se feledkezzünk el! Ennek keretében bemutatjuk, hogy a hulladékgazdálkodás milyen szálon függ össze a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok keletkezésével.
Mi a helyzet a magánszektorban?
- Mekkora egy átlagos magyar polgár hulladéktermelése 2018-ban : 381 kg
- Milyen összetevőkből áll egy átlagos állampolgár kommunális szemete
forrás: https://utajovobe.eu/
Mit tehetünk a hulladékainkkal ha fontos a jövőnk ?
- Alkalmazhatjuk a megelőzés elvét: A legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét.
- Újrahasznosíthatjuk anyagában. Ez a folyamat a körforgásos gazdaság része. pl. ismét műanyag palackot, csomagoló eszközt gyárthatunk belőle. Sajnos ennek is véges száma van, mivel az anyag maga is elfárad 1-2 ciklus után. Igaz ez a papírra is. A fém forgása lassabb, ezért erre ez másként vonatkozik.
- Továbbá felhasználhatjuk kiegészítő anyagként a kedvező hatása miatt pl. aszfaltba kevert autógumi, mely csendesebb útburkolatot hoz létre.
- Energetikailag hasznosíthatjuk. pl fűtőművekben energia lesz belőle. Ez mellett a hulladék is eltűnik, ami fontos szempont.
- Amit bármely okból nem tudunk elégetni azt véglegesen lerakhatjuk hulladék lerakóba. Ez hosszútávon nem cél, de jelenleg csak Svédország tudta megoldani, hogy nincs lerakott hulladék mennyisége.
Milyen arányban végzik a műanyag hulladékok kezelését az EU ban?
Szomorú tény, de a műanyag hulladékok 31 % át hasznosítjuk csak újra. A többi elégetésre vagy lerakásra kerül. Mivel a műanyag hulladék értékes alapanyag, ezért törekedni kell az újrahasznosítására. Enne érdekében az EU minden tagország számára kitűzte célul, hogy a műanyagok 55 % -át 2025-re, ill. 65 %-át 2035-re hasznosítsa újra. Ez nagy kihívás hazánk számára is, mivel jelenleg ez az arány 35 %. Az EU átlagban ez középmezőny. Legelöl a németek 68 %-al, majd az Osztrákok és a Szlovének állnak 58 %-al.
Forrás: parlement.hu (Műanyag és csomagolási hulladék kezelése az Európai Unió egyes tagállamaiban)
MI az, amit tehetünk?
Egy magánember vagy egy gazdálkodó szervezet a hulladék kezeléssel kapcsolatban két alapvető irányban indulhat.
- Hulladék mennyiségét csökkentheti
Ez a célszerűen megválasztott és hulladékmentes csomagolásból, cégek esetében hulladékmentes gyártásból és szállításból áll. Az elv az, hogy ne keletkezzen hulladék. Ennek módját minden esetben az adott egyén vagy a cég szakmai vezetése tudja megvalósítani, hiszen ők tudják, hogy a termék gyártása során mi az, ami az a saját és a kormányzati előírások mellett megvalósítható. Pl a csomagolási rendszereknél törekedni kell a modul rendszerre ill. az újra felhasználhatóságra, vagy olyan egység csomagolási rendszerek létrehozására, melyek újrahasználhatók. Ezek elterjedtek már és jelentősen lecsökkentették a hulladék mennyisége mellett a csomagolási költséget is. Magánemberek esetében pedig száműznünk kell a zacskókat. Elterjedtek már a többször használatos zsákok és tárolók. Használjuk ezeket nyitottan és bátran, majd meséljük el ezt másnak is a családban.
Ezek legyenek az első lépések abban az irányban, hogy elinduljunk a nulla hulladék előállításához. Kezdjük el ezt most és azonnal, később majd magunk jövünk rá, hogy ez mennyivel praktikusabb és higiénikusabb, mint a „zacskózás”.
- Hulladék újrahasznosítás
Szelektív hulladék gyűjtéssel csökkenthetjük az elszállítandó hulladék azon hányadát, amit nem lehet újrahasznosítani. Ez által kevesebb lesz az a hányad, amit a hulladék elszállításért fizetni kell. Az így szelektíven gyűjtött hulladékoknak egyre nagyobb értéke van, mivel ezek alapanyagok. (műanyag, fém, üveg, papír, elektromos eszközök stb) Ezeket az anyagokat már egyszer rengeteg energiával kibányásztuk, legyártottuk és előállítottuk, akkor ne dobjuk ki, hanem használjuk újra őket.
Az újrahasznosításnak, klímavédelmi szempontból is hatalmas jelentősége van. Hiszem maga az előállítás is okoz üvegházhatású gáz kibocsátást. (ezek azok a gázok amelyeknek kedvezőtlen légköri aránya miatt a Földünk felmelegedése megkezdődött.)
Pár konkrét példa:
- 1kg papír előállításakor 0,12 kg CO2 egyenérték,
- 1kg műanyag (PET) előállításakor 2,192 kg CO2 egyenérték,
- 1kg üveg előállításakor 0,314 kg CO2 egyenérték jut a légkörbe.
Az adatokból látható, hogy a műanyag magasan a legkárosabb. Ennek oka, hogy minden műanyag kőolaj származék. Egyéb tulajdonsága, hogy nagyon jól ég. Tehát az előállítása és elégetése szinte ugyanolyan káros, mint a fosszilis üzemanyagoké. (Fosszilisnak nevezzük a szén alapú ásványi energia forrásokat, melyek magas fűtőértékkel rendelkeznek, bányászattal hozunk a Föld felszínére és kialakulásuk nagyon lassú folyamat. Ilyen a kőolaj, benzin, gázolaj,földgáz, szén stb) A műanyag hulladékok égetése során egyéb mérges gázokat is a légkörbe kerülnek, melyek más módon is károsítják az élő szervezetet.
Ezért tehát törekedni kell a műanyag gyűjtésére és újrahasznosítására.
Sajnos a mai energiaválságban elképzelhető, hogy a kisebb keresetű polgárok a műanyagok és egyéb hulladékok elégetésével fognak fűteni. Ez nagyon káros a saját és a közvetett környezetükben lévők egészségére is. Hosszútávon ez komoly probléma lehet. Ezért is fontos a szelektív gyűjtés.
Miért jelent ekkor problémát a hulladék?
A napjainkban már tudjuk és értjük, hogy a hulladék, mint alapanyag jön szóba. Ez a körforgásos gazdaság egyik alapelve. Miért van ez? Egy rövid történeti áttekintés adok arról, hogy mi volt a hulladékkal kapcsolatos hozzáállás 50 éve. Az 1950-60 as évektől a háborúk és a gazdasági válságok, után az USA igazi fejlődésével a lineáris gazdasági modell indult el. Ebből vett példát a globális gazdaság is. Ez volt az igazi vírus! A lineáris gazdaság egyik fő célja, hogy gyors és hatékony fejlődés induljon el, vagyis minél nagyobb legyen a gazdasági növekedés. Ennek keretében a természetből szinte ingyen kitermelhető javakat termékké formálták, majd a további cél az volt, hogy ebből egyre többet adjanak el, minél gyorsabban.
Logikus elv, de a zsákutca, amiben ma a világ futott és falnak ütközött az így keletkezett. Ez a túlfogyasztás elvének alapjait rakta le. A fejlett demokráciákban felnövő fiatalok pedig ebben a mintában nőttek fel.
Tanulj – keress sok pénzt – vásárolj – élvezd – dobd el – fejlessz újat – keress sok pénzt – vásárolj – élvezd – dob el, mert már van újabb, ami jobb és jobb és mindig jobb.
Az újabb drágább, ez nem baj, mert jól keresel, mert neked erre szükséged van, mert ezzel vagy különb mindenki mástól. Ez az ördögi kör az, ami a zsákutcát építette. Ez a gondolkodás azzal jár, hogy a hulladékkal nem kell foglalkozni, mivel a vele való tevékenység nem hoz bevételt. Tehát ez egy nyűg. Rakjuk a föld alá vagy bárhova. Az alapanyag pedig a természetből van, tulajdonképen ingyen és szinte korlátan mennyiségben. Az ekkor felnövő társadalmak ebben az eszmében nőttek fel, és ezt adták át a gyerekeiknek is, akik ma 50-60 évesek. A természet ad elég alapanyagot olaj, gáz, fémek, víz, állatok, nekünk csak el kell venni és fel kell használni, majd ha elromlik a termék, vagy megunjuk, akkor ki kell dobni.
Ez a Lineáris gazdaság zsákutcája, amiben a természet mértéktelen kiaknázásából származik a profit.
Tehát senkinek nem volt érdeke, hogy a hulladékkal foglalkozzon. Az 1970 –es évektől indultak a klímavédelemmel kapcsolatos globális konferenciák. Ezek rámutattak arra, hogy a levegő szennyezés befolyásolja a Földünk éghajlati törvényeit. Ezt az USA elnöke mondta ki elsőnek, mint politikus 1965-ben.
A körforgásos gazdaság egyik elve az, hogy minden, amit használunk az újra használható legyen, és ne kerüljön szemétként egy lerakóba. Ennek elveiről írtam a cikk első részében. Nekünk magánembereként, cégvezetőként vagy dolgozóként a következők a legfőbb és azonnali feladataink:
- legkevesebb hulladékot termeljük
- szelektíven gyűjtsünk
- ezt a magatartást terjesszük ki az életünk minden területére
- példát mutassunk ezzel másoknak
- és ha ez működik, akkor elkezdhetünk a komposztálással is foglalkozni, melyről egy másik cikkben írok majd.
Green Brands Hungary, https://csm.green-brands.hu/
Összeállította:
Tan Attila
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő
2022-07-31